Gyakorlatilag testünk minden egyes csontdarabkájának megvan a maga, mondhatni, üzleti mérlege. Egyes sejtek (oszteoblasztok) termelik, más sejtek (oszteoklasztok) elpusztítják a csontszövetet.
Csontjainkban aktív „csontszövet-falás” zajlik. Ezzel párhuzamosan azonban szerencsére folyamatosan új csontszövet is képződik, vagyis testünk csontjai szüntelenül változnak, megújulnak. Ezt a folyamatot csontremodellációnak nevezzük. Az egészet szervezetünk – tőlünk függetlenül – irányítja, de azért nekünk is lehet beleszólásunk, tehát jó irányba befolyásolhatjuk csontjaink üzleti mérlegét.
A CSONTANYAG A KORRAL CSÖKKEN
Először is el kell fogadnunk azt a megmásíthatatlan tényt, hogy csontjaink kiegyensúlyozott anyagcseréjét csak egy bizonyos ideig tarthatjuk fenn. A mérleg egy idő után – és éppen az időtényezőt tudjuk leginkább befolyásolni – az oszteoklaszt, azaz csontfaló sejtek felé billen, ezért a csontanyag mennyisége csökkeni kezd. Ez a folyamat sajnos nem látható, nem érzékelhető, nem fáj, ám ha nagymértékűvé válik, akkor a csontok már a legkisebb terhelés hatására is eltörhetnek. Ekkor beszélhetünk csontritkulásról. A csontritkulás, azaz a csontanyag mennyiségének csökkenése előbb-utóbb mindnyájunkat utolér. Az egyetlen, amit tehetünk, hogy amíg a mérleg nyelve az oszteoblaszt sejtek felé billen, addig annyi csontanyagot képzünk, amennyit csak lehet. És ez életünk kb. 30. évéig tart.
GYŰJTSÜNK CSONTSZÖVETET
Mit tehetünk tehát avégett, hogy 30 éves korunkig fel tudjunk halmozni olyan sok csontszövetet, amennyiből később nyugodtan veszíthetünk? Tulajdonképpen hosszú távú, stratégiai befektetésről van szó, amit már fiatalkorban el kell kezdeni. Tekinthetjük ezt egyfajta biológiai nyugdíjbiztosításnak. Fektessen terhelést és megfelelő táplálást csontjaiba, és bár soha nem fogja sem látni, sem érezni, befektetése egész biztosan megtérül. Ha túljut a harmadik X-en, a csontok táplálása és életkornak megfelelő terhelése jótékonyan kezd hatni a csontok anyagforgalmára, és lelassítható a csontanyag mennyiségének fogyása. Ön tehát mindenképpen jól jár. A monitor előtti üldögélésen alapuló életstílus – láthattuk – a csontok jövője szempontjából abszolút helytelen és nem túlzás: gyilkos. Fektessen be addig, amíg lehet!
TÁPLÁLÁS ÉS TERHELÉS
A csontok megfelelő terhelése alapvető szerepet játszik a növekedési zónák ösztönzésében. Szervezetünk bölcs: azokat a területeket építi, amelyeket inkább használunk. Amit viszont nem használunk, azt gyakorlatilag elsorvasztja – legyen szó akár az agyról vagy az izmokról, akár a csontokról. A csontok természetes terhelését jelenti a mindennapi kellemes séta, és az is, ha néha ugrándozunk, szaladgálunk. Legalább rövid ideig, de minden áldott nap.
Eközben elegendő D-vitamin képződik a bőrünkben, míg a napon tartózkodunk. Ami a csontok táplálását illeti, megfelelő mennyiségű csontépítő tápanyagot kell biztosítanunk szervezetünknek. Csontjainknak szüksége van pl. szerves kollagénre, ami C-vitamin részvételével képződik a testünkben, valamint számos szervetlen ásványi anyagra: kalciumra, magnéziumra, szilíciumra, foszforra, mangánra.
Ám egyetlen készítmény sem képes arra, hogy Ön helyett menjen ki sétálni. Szóval induljon, és fektessen be – az
egészségébe.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.