A legtöbb felmérés szerint a futás hazánkban is évek óta a legnépszerűbb sportok közé tartozik. Igazi kultusza lett, futni egyszerűen menő. De nagyon fontos, hogy amikor mozgásformát választunk, ne csak a divathullámokat vegyük figyelembe, hiszen a jó közérzet mellett egészségünk védelme a legfontosabb. Vajon mit gondolnak erről kardiológusok? Valóban jó hatással van a futás az egészségünkre?

A futás számos komoly betegség megelőzésében segít

Kutatások bizonyítják, hogy akár napi 10 perces kocogás is elég ahhoz, hogy hosszú távon egészségesebbé váljunk (Forrás: Journal of the American College of Cardiology). Az aerob mozgásformák, így a futás során is megnövekszik az izmaink oxigénigénye, melyre a szívünk gyorsabb és erősebb pumpálással reagál. Ha fokozatosan terheljük a szervezetünket, a szívünk alkalmazkodik az új és állandónak bizonyuló körülményekhez, így az megerősödik, működése hatékonyabbá válik. Ez azt eredményezi, hogy nyugalmi állapotban is csökken a pulzusszámunk. Hogy miért jó ez számunkra? Szívünknek nem kell akkora erőt kifejtenie, mint korábban, melynek köszönhetően csökken a különböző szív- és érrendszeri betegségek, például a szívroham kialakulásának kockázata. Tehát állóképességünk növekedését nem csupán sportolás közben, a mindennapi életünk során is kamatoztatjuk.

Kerüljük el a bajt, figyeljünk oda a jelekre

A kardiológusok azonban figyelmeztetnek a veszélyekre is. Neked is van olyan ismerősöd, aki szinte rászokott a futásra? Nagyon óvatosnak kell lenni, mert ha túlterheljük a szervezetünket, az többet árthat, mint használ: akár még a szívritmuszavarok, pitvarfibrilláció esélyét is növelhetik. Na de nem ilyen veszélyes dolog ez, csupán van néhány szabály, amit mindenképpen be kell tartani.

Bár sokan büszkélkednek vele, hogy előző este mekkora szenvedések árán is kiderült lefutniuk azt a plusz szigetkört, nincs ez így rendjén! Ha fokozatosan szoktatjuk hozzá magunkat az új hobbinkhoz, akkor kínlódni sem fogunk, sőt, ahelyett, hogy ártanánk magunknak, egészségünk is javulni fog. A legfontosabb, hogy figyeljünk szervezetünk jelzéseire. Ilyen lehet a túl szapora szívverés és a túl magas pulzusszám. Szóval, ha úgy érzed, hogy majd kiugrik a szíved a helyéről, lassíts, vagy szükség esetén tarts egy kis pihenőt.

A nyári kánikulában semmiképpen se fussunk a szabadban, a nagy meleg észrevétlenül is túlterhelheti a szervezetünket. Ha mindenképpen ragaszkodsz a kinti futáshoz, akkor reggeli időpontot válassz, de talán a legjobb ilyenkor egy kellemesen hűs szobában a négy fal között egy futógépen edzeni.

Fokozatosan iktassuk be életünkbe a mozgást, főleg, ha korábban semmilyen sportot nem végeztünk. Kezdetben heti 2-3 alkalom bőven elég, és az is fontos, hogy legyen közte pihenőidő, tehát ne egymás utáni napokat válasszunk. A távot is fokozatosan növeljük. Hüvelykujjszabályként elmondható, hogy a hetente lefutott kilóméterszámot ne emeljük 15%-nál nagyobb mértékben.

Ha krónikus betegségben szenvedünk, minden esetben kérjük ki orvosunk tanácsát, mielőtt belevágunk az új kalandba. Amennyiben betegségről nem tudunk, de mégis úgy érezzük, hogy szervezetünk nincs éppen a legjobb állapotban, mindenképpen végeztessünk el egy általános állapotfelmérést.

Tehát a futás esetében is igaz: a kevesebb néha több. Tűzzünk ki távlati célokat, de jelöljünk ki rövid távú mérföldköveket is, nehogy magával ragadjon minket a lendület, és egészségünk javítása helyett károkat okozzunk. Az biztos: aki odafigyeléssel rendszeresen fut, nagy bizonyossággal tovább él.