Beszélgettél e már a Földdel? Hogyan viszonyulsz hozzá? Élőlénynek tekinted egyáltalán? Vagy rá sem gondolsz soha?
Tudatában vagy annak, hogy simán beszélgethetsz vele érzések útján csak úgy gondolatilag? Megírom hogyan. Nagyon egyszerű, ahogy én teszem. És bátorítalak rá téged is.
Mielőtt elaludnék a Föld-re gondolok. Megkérdezem tőle, hogy miben lehetekén hozzájárulás neki? Elképzelem, amint rajta állok és mindkét talpamból egy-egy sugár indul ki a Föld belseje felé, hogy összekapcsolódjon a Földdel és kábé ugyanekkor érzem meg azt is - és engedem át magamon - hogy a Föld is energianyalábot vagy sugarat, ahogy tetszik, küld felém, fürdök ebben a végtelen nyugodt energiában.
Ilyenkor mindig hálás vagyok neki és érzem, hogy ő is hálás nekem, hogy gondolok rá, és fontosnak tartom azt, hogy "beszélgessek" vele, ami egyirányú gondolatbeli beszélgetésnek tűnhet számodra, de ha érzékeled az energiákat, ahogy én (és erre mindenki képes - csak figyelned kell befelé) akkor roppant felemelő érzés lesz neked is. És mennyivel jobb így álomba szenderülni.
Rajta hát beszélgess egy kicsit Földünkkel,hogy mire lenne szüksége általad! Szerintem lehet, hogy meg fogsz lepődni a válaszán.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.