Napjainkban sokkal sokszínűbb a táplálkozás, a gyerekek elegendő tejet és tejterméket fogyasztanak, és több élelmiszer is D-vitaminnal dúsított. 

Az amerikai társadalomban azonbam kezd valódi problémává válni a krónikus D-vitamin hiány.

Ez a fejlemény az életmód megváltozásával áll összefüggésben. Időnk nagy részét ugyanis zárt helyen, épületekben töltjük, és ha véletlenül ki is merészkednénk a levegőre, akkor a bőrráktól való és a média által gerjesztett páni félelem hatására bőrünket magas faktorszámú krémekkel kenjük be.

A D-vitamin több mint 90%-a azonban éppen a bőrünkben termelődik a napsugárzás hatására. Fontos megjegyezni azt is, hogy a D-vitamin termelése időskorban kb. 75%-al csökken. Kórosan elhízott embereknél ugyancsak csökken a felhasználhatósága, mert a D-vitamin zsírban oldódik, és test zsírszöveteiben rakódik le. Az elhízás világméretű problémáját pedig talán meg sem kell említenem...

36 szervre és szövetre hat

A D-vitamin nemcsak a csontok és a mozgásszervek anyagcseréjére hat, hanem sejtszinten részt vesz a szervezet számtalan szabályozó folyamatában. Ezért nagyon fontos jelzőanyagnak is tartjuk. Az emberi sejtek többségében van D-vitamin érzékelő receptor, és a D-vitamin az emberi genom 30 000  génje közül megközelítőleg 2000-re van hatással.

Az életét a D-vitamin vizsgálatának szentelő Anthony Norman zseniális tudós megállapította, hogy a D-vitamin az emberi test 36 szervére és szövetére gyakorol hatást. A csontokon kívűl a hormonrendszer működése, az izmok, az agy, a szív és az érrendszer, az immunrendszer és még sok minden más is érintett. 

A D-vitamin egyik leghasznosabb tulajdonsága a gyulladás csökkentő képessége. Ismeretes, hogy a krónikus gyulladások elválaszthatatlanul hozzá tartoznak a krónikus és degeneratív betegségek kialakulásához, beleértve az onkológiai megbetegedéseket is. Bizonyított tény továbbá, hogy D-vitamin segít megelőzni az autóimmun betegségek kialakulását. Szintén jótékonyan  hat a II. típusú cukorbetegség, továbbá a szív- és érrendszeri betegségek esetében, beleértve a szívinfarktust is.

Daganatos megbetegedésekben a D-vitamin korlátozza a rákos sejtek osztódását és növekedését, csökkenti az áttétek kialakulásának veszélyét, és gátolja az érképződést a rákos daganatokban, támogatja a programozott sejthalált (apoptózis). Jelentőségét emlőrák, prosztatarák, vastagbélrák, petefészekrák, tüdőrák és bőrrák esetében is bizonyították.

 Egyre nagyobb szükség van rá

A fent leírtak következtében, valamint  azért, mert a krónikus stressz hatására a szervezet szabályozó mechanizmusaival szemben támasztott igények egyre fokozódnak, a D-vitamin felhasználása is folyamatosan növekszik. Napjainkban magasabb az ajánlott napi adagja, mint korábban bármikor. A D2-vitamin szintje egyszerű vérvizsgálattal megállapítható, és annak eredménye alapján be lehet állítani az adagolását.

A legegyszerűbb megoldás azonban mindenki számára az, ha megfelelően hosszú időt tölt a napon. 

"Ahová nem jár a nap, oda jár az orvos..."